,,Te egy nagyon jófej srác vagy, de inkább legyünk csak barátok!"

,,2§ Autópálya: jelzőtáblával autópályaként megjelölt osztottpályás út, melyen a gyalogosközlekedés semmilyen formában nem megengedett."

Eza sztori is a FutóGabennel kezdődött. Megkért, hogy vigyem el egy futóversenyre, a Nike Félmaratonra. Elvittem, lefutotta. Eddig oké. Viszont van egy rossz beidegződése, vagy ezt lehet, hogy én váltom ki az emberekből, de amikor ő beül az autómba, a dobozos sörök úgy lógnak róla, mint katonáékról a tojásgránát és kötelezőnek érzi, hogy mellettem hosszú úton igyon. Ennek örömére általában 4x meg kell állni hugyozni. Na döngetünk hazafelé. Elmegyünk a fehérvári Shell mellett.
 - Te, tesó, nem tankolsz?
 -Áááááá! Ez a sárkány mindent kibír.

El is jutottunk a következő pihenőhelyig. Ott szépen papucsban kiálltam stoppolni. Gaben szólt, hogy ő pikk pakk lefutja a 20 km-et oda vissza, de kértem, hogy inkább hallgasson. Beállt a pihenőbe egy öreglány. Próbáltam bizalomgerjesztő lenni és megkértem, hogy vigyen el a következő kútig, mert kifogyott.
-Ne haragudjon fiatalember, de nem viszem el., Annyi trükk van manapság.                                                         -Jöjjön, nézze meg a szintjelzőt, hogy üres, 10 km a következő kút.                                                                   -Akkor mutassa a személyi igazolványát és a lakcímkártyát. (Minek? Tudni akarja, ki öli meg?)                            Néni mobilt elő, lefotózza, utána ülés be. Cyber nagyi. Biztos sietett a Mátrixba, hogy Neonak sütit süssön. Na de ahogy elindultunk, elkezdett osztani, hogy hogy tudok olyan felelőtlen lenni, hogy elindulok kanna nélkül és ezek a mai fiatalok csak szeleburdiskodnak és nem a dolgokra figyelnek... Kikérem magamnak. Én figyelek a dolgokra, csak mindig más dolgokra. Na kitett a kúton, vettem benzint, átmentem a felüljárón. Az első kocsi fel is vett. Egy fiatal pár A6ossal. Amikor elmeséltem a sztorit, a gyerek a pihenőig röhögött. Akkor már kevésbé, amikor kérdezte, hogy itt hogy megyek át. Hát hogy?! Kersztbe!

Na, közönség, dobpergés, cirkusz. Egyik oldalt Gaben (sörrel a kezében), másik oldalt újdönsült barátaim. Kezemben a benzineskannával, rövidgatyában és gumi strandpapucsban elindultam át a pályán, ami középen nem sövénnyel, hanem csak korláttal volt elválasztva, a korlát felett drótkerítés. Odarohantam a korláthoz, letettem a kannát, átrúgtam, majd hasravágtam magam és elkezdtem gurulni. De ott, ahol kiérek úgy a gyors sáv volt és hát az autósok nem igazán számítanak arra, hogy ott valaki mászik át. Következtetés képp, nem is figyelik. Ott feküdtem, fejem mellett a kannával, míg 140-150-nel húztak el tőlem 15 centire a kocsik. Na volt egy kis üresjárat. Felálltam és nekiindultam. Ismerősök jöhettek pont, mert mind dudáltak, meg integettek. :) Nagynehezen átéretem, átmásztam a kerítést és elkezdtem tölteni a kocsit. A hátam mögül csak egy szisszenést hallottam. Megfordultam. Gaben bontott egy újabb sört, amihez csak ennyit fűzött. Na, ezt most rád! :)

Tegnap voltam egy reformtáplálkozásról szóló előadáson. Nálam eddig a reformtáplálkozás annyit jelentett, hogy a salátába nem szalonnát tettem, hanem füstölt csülköt, mert annak kb. 3%-kal kevesebb a zsírtartalma. A feta sajt helyett pedig mozzarellát, hasonló okokból. Egy átlagos napi szendvicset képes voltam úgy megcsinálni, hogy kenyér, vaj, szalámi, sajt, majonéz, sajt. Tehát ebből is látszik, hogy az állati eredetű fehérjéket nem vetettem meg. Na a tegnapi előadásra úgy mentem, hogy nekem már nem tudnak újat mondani, mivel rengeteget tudok az egészséges táplálkozásról, de én inkább „az ellenség alapos megismerése” címszó alatt a másik utat választottam. Na, belibben az előadó, aki, szó se róla, nagyon szimpatikus volt. De tényleg. Aztán elkezdte mondani: ,,…én nem mondom senkinek, hogy legyen vegetáriánus, bár én magam az vagyok, de tudjátok, mi történik a beleitekben rothadó hússal? Elkezdik emészteni a baktériumok és eközben hullamérgek keletkeznek a szervezetetekben, amivel csak a májatoknak adtok plusz munkát. Mondom, senkit nem akarok áttéríteni a vegetarianizmus útjára, de amit megesztek, az lényegében nem más, mint egy gusztusos formában elkészített állati tetem.” Bennem bekapcsolt a vészvillogó és elkezdtem mantrázni: ,,a főtt csülök jó, a főtt csülök jó, a főtt csülök jó…….”, de nem hatott. Az előadó áttörte a védelmi a vonalaimat egy apró mondattal: És amikor azt mondom, hogy olyat kell enni, amiben van rost, (sima ügy: rostélyos. Gondoltam én.) abba nem tartozik bele a rostélyos. Végem van. Ez már a gondolataimat is látja. És nem szabad evés előtt gyümölcsöt enni. Ezt tudtam, ezért nem eszem soha gyümölcsöt. Végül is, mindig evés előtt vagyok.
Jó, mi a helyzet a halakkal. Balatoni halat nem lehet enni, mert nem jó a zsírja. Kevés benne az omega 3. Majd szólok nekik róla, hátha elszégyenlik magukat és partra vetődnek. Akkor milyen halat? Mélytengeri, kicsi halat. Szardellát, makrélát. Abban kevesebb a nehézfém. Ezek szerint a nagyobbakban több. Nem is értem, a mélytengeri horgászokat. Lúzerek. Kimegyek a tengerre egy akkora elektromágnessel, ami még a Discovery Channelt is odavonzza, aztán lehet halat fogni. Végül is az volt a konklúzió, hogy nyugodtan, csak azt az ételt ehetnéd meg, amit: A magot steril környezetben nyerted ki a földből, fertőtlenítetted, féregtelenítetted, dédelgetted, elültetted. A növényt a külvilágtól elszeparáltan, tiszta, oxigéndús, majdnem steril környezetben nevelted, amíg el nem érte a „zsenge” kort. Utána egy steril környezetben kovácsolt műanyag késsel (nehogy nehézfém kerüljön bele) levágod, aztán turmixot csinálsz belőle, ügyelve arra, hogy wellness turmixgép legyen, mert az dédelgeti a rostokat. Ezt megiszod és örülsz. A másik opció, hogy innéttől mindenki az Alpokba jár legelni, mert ott jobb a fű. Na de ugorjunk. Megcsináltam a fent leírt turmixot.
Akkora hatással volt rám ez az előadás (rám, aki meg tudnék enni nyersen egy ólban lévő malacot), hogy amint hazaértem, vettem mixert, meg kefírt, meg sok zöldséget, aztán isten neki fakereszt. Kicsit olyan voltam a konyhai gépek osztályon, mint Krokodil Dundee, Los Angelesben, de nagynehezen meglett a mixer. Hazavittem, kibontottam harci lázban égve (végre, tudok olyan dolognak is örülni, amivel se sütni, se rántani nem lehet). Elmostam, kinyitottam, elkezdtem beletenni a gyümölcsöket... minden tuti. Na beindítottam. Aprított kökeményen. Gondoltam, jó helyen lesz ott, addig megnézem, hogy rendben van-e a wc (véce). Nagyban ügykezelek, amikor hallom, hogy olyan a hangja a darálónak, mint egy vízbefojtott kecskebékának. Na futás ki… úszik az egész konyha. A rohadt tömítés elmozdult. Először fehér lettem, aztán vörös, aztán zöld.(hagyma, paprika, saláta) Elfutott a méreg és elkezdődött a mixer, a gyümölcs, az előadó és úgy általában véve az egész mindenség lovakkal és felmenőkkel közösülésre való biztatása. Na, 5 percig ordítottam és toporzékoltam, aminek egy pohár látta kárát, amit földhöz vágtam, de csak lehiggadtam. Összetakarítottam és elmentem dolgozni. Éhesen. Az ebéd másfél deka gyíkhús volt rízzsel. Este beugrottam tesómékhoz, akik egy kilós rúd szarvaskolbáasszal vártak. (Vigyázz! Az ördög ilyen formában is kísért…) Á, nem kellett volna. Meg most amúgy is leszokóban vagyok… De csak eltettem. Hazafelé hívtak a kollégámék, hoyg vigyek nekik pár kiló mézet. Na, itt a lehetőség. Adok nekik a kolbászból. Bevittem az egész rudat, hogy elfelezzük. Amikor beérek, látom ám, hogy ott az egész banda. Mindenki feleségestől. Meglátták nálam a kolbász. Na mondom, lehet teríteni, ha van itthon sallang. Itt mindig van. Úgyhogy este nyolckor a wellness vacsora az hagyma, paprika, juhsajt, szarvaskolbász, paleolitkenyér és fojtásnak egy korty házi rettenetes volt. Az egész rúd elfogyott, de este azzal a jóleső érzéssel aludtam, el, hogy: Nem baj. Majd holnaptól!!! Högyeim és uraim! High level wellness experiment in progress!!!

,,Egy férfi, aki egyedül él, rengeteg saját maga által kotyvasztott rettenetet eszik meg a konyhai kísérletezés eredményeképp. Ami jó benne, hogy az étel elfogy, akármilyen szar is és még kritizálva sincs!" Egy barátom

Édes-savanyú sóska omlós lisztgombócokkal.

Elkészítés: fogd a fagyott sóskát és tedd bele egy lábosba. Pörkölj alá. Amikor érzed, hogy kezd odaégni, káromkodj és önts alá vizet. A recept azt írja: készíts besamelt lisztből, tejfelből, tejszínből, citromléből és vajból.
Tehát: fogj egy tálat, tedd bele a hozzávalókat és csodálkozz, hogy miért csomós. Jöjj rá, hogy ezt mind tűzön kellett volna(de akkorra már tök mindegy). Káromkodj. Ha nincs citromlé, tegyél bele bazsalikomos-citromos olivaolajat. Nyomkodd szét az olvadt sóskát. Öntsd hozzá a besamelt. Rottyantsd át. Lehetőleg úgy időzítve, hogy pont jöjjön a postás és neked ott kelljen hagyni, födő nélkül, hogy mire visszaérsz, a járólap is zöld legyen. Az íze kellemesen rohadtul savanyú a ,,Hortobágyi Főzőföl" nevű mocsoktól, ami emberi fogyasztásra alkalmatlan!!! Cukrozd be! Úgy viselhetőbb!!! Jó étvágyat!

Négy napja döntöttem el, hogy blogot fogok írni az életünkről. A barátaimmal közös életünkről, mert ezeknek az embereknek kell, hogy valami nyoma maradjon a világban, de a facebook erre már nem alkalmas. Végül is Cukerberg Márk elérte a célját. Fél óra alatt hívők lehetünk, megismerhetjük a legújabb vicces idézeteket, megmenthetjük az állatokat egy lájkkal és leválthatjuk az egész világmindenséget a sorra szerveződő online tüntetéseken.

Szóval a történet hajnali fél egykor kezdődött. A FutóGaben hívott, enyhén "bebaszcsizott hangon", hogy, figyumá Tesó, itt a városban melyik kupi a legjobb? - Mondom mire vagy kíváncsi? Meg hogy jön ez szerdán hajnalban?

-Te, legénybúcsú van. Tudom, te sokmindenkit ismersz. Tudod. Árak, nők, fényrecsúnyulási faktor, ilyesmik.
Én meg, mint a jó úttörő, elmondtam, amiket tudni szeretett volna. Hogy honnét voltak az infók? A haverjaim mesélték. :) Bár a legfrissebb infóm 3 éves volt, mert akkor jártam végig a helyi kupikat egy kanos haverommal, amiből semmi nem lett, mert mindenhol a pultos volt a legszebb, ha van ilyen, de az nem volt eladó. Miután letettem a telefont fél ötig forgolódtam. Valamit megérezhettem. Reggel 9kor Gaben hívására ébredtem. Beleordítottam, hogy hagyjon már élni, mert fél5kor aludtam el és álmodjon a csajokkal, de most befejeztük az egészet.

Bocstesó, én is. Tenetuddmeg.....

-Erről a "tenetuddmeg"-ről annyit, ha így kezdi, akkor baj történt-

.....a vőlegény beindult, hogy neki kurva kell. Erre elkezdtek minket itatni a lányok. Egy üveg pezsgő 15.000 volt, de ez utólag derült ki. Hajnal 3kor elküldtek az automatához, hogy vegyek le 40.000-et, mert senkinél nincs pénz. Én meg visszamentem és kifizettem a maradékot. 80.000 volt a vége, amiben benne volt két privát tánc 20.000-ért és pia 60.000ért. És senki nem dugott meg senkit. A Bélát meg otthagyták. Azt mondták ezek a barmok, hogy felnőtt ember, tud magára vigyázni. Holt részeg volt. Két lány ölébe feküdt ájultan. Most meg nem veszi fel a telefont. Nem tudjuk, hol van......

Két nappal később....

-Hallod, meglett a Béla. Innen 40 kilométerre ébredt fel egy faluban. Két cigány vigyázott rá. Azt mondta, akkor engedik el, ha kifizeti azt a 40.000-es számlát, amit még pluszba csinált az éjjel. De ő meg semmire nem emlékezett, csak arra, hogy betették egy taxiba, ami vitte világosig. (Világosig... Értelmi szint zéró. Amikor odaértek, meg letették a fegyvert, mi?)

Aznap, az utcán összefutottam Rizsivel.

-Te, beszéltél mostanába Gabennal? -Á, ez biztos valami trükk, gondoltam, hogy kiszedje az infót
-Ééééééén? -És próbáltam olyan képet vágni, mint egy másfél órás zsiráfborjú
-Ahha. Mesélte, milyen jót bulizott.
 Na, itt röhögtük el magunkat mindketten. Összesen cakk und pakk 200.000-et nyomtak el egy este alatt, úgy hogy abba csak pia volt, öltánc, taxi és védelmi pénz. Gaben az esküvőn a vőlegénynek egy borítékot adott nászajándékba, ahogy lenni szokott. A vőlegény kibontotta. De hogy a szám plusz, vagy mínusz jellel kezdődött??? Hát, arról már nem szól a fáma :)

Ez a blog a barátaimról és rólam szól. Az életünkről. Biztos rengeteg ilyen blog van és ez csak egy "plusz egy" kategóriás blog lesz, de remélem amennyire sírva röhögünk a saját hülyeségeinken, úgy fogtok ti is. És, hogy miért vagyunk barátok? Ez két mondatba bele lehet sűríteni

,,Isten nem bottal ver, hanem veletek! Befejeztem az egészet, többet engem nem láttok!!!!" (Ez a "többet" két napig tartott)

,,Tudom, hogy utálsz, de attól én még a barátod vagyok."

Van köztünk masszőr, pincér, informatikus, futó, pizzasütő, kempinges és értékesítési szakasszisztens. recepciós. Vegyesfelvágott. Mindenki hozza a sztorikat a saját környezetéből és azon gajjra röhögjük magunkat. Igazi neve kevés embernek van, szinte fiktív személyek, amolyan Rejtő figurák. Remek arcok. Korban a 30-at kerülgetjük, ki alulról, ki fölülről. A blog nem mindig vicces. Ha egy sztori alapból nem annyira humoros, vagy nem mesélhető, nem fogom hónaljszagú poénokkal telstukkolni, csak azért, hogy viccesebbnek hasson. Ez a blog is olyan lesz, mint az élet.